Hova tűntek az Apácák?

Nos, nekünk már szinte elképzelhetetlen, hogy katolikus apácának, vagy papnak adjuk gyerekeinket, és igazándiból, azon sem gondolkodunk el, miért mentek régen, olyan sokan Apácának.Sokan úgy gondolják, hogy persze, régen máshogy volt, de mi is volt régen másképp?

A családokban bőven volt gyermekáldás, hisz az átlagos gyermekszám nem 1- 4 volt hanem 8-10 gyermek is jutott egy családra. A fiúgyermekek vitték tovább a nevet, és a család megélhetését, vagy beálltak katonának, de mi volt a helyzet a lánygyermekekkel, akiknek férjhezmenetelükhöz hozomány is kellett!A tehetősebb szülőknél is legalább egy gyermekre, az apáca-sors várt, (vagy a papi hivatás, ahol sok fiúgyermek volt, de ez inkább politikai megfontolásból történt), de a sok gyerekes, szegényebb családoknál, az egyetlen járható út volt, hogy Apácának adják lányaikat.
Mielőtt bárki nagyon megrökönyödne, ma már nőknek, jogaiknál fogva van lehetősége, hogy megtartsa, vagy ne tartsa meg a gyermekét, tehát szabályozza a gyermekek születését.
Most is igen kevesen vállalkoznak manapság arra, hogy háromnál több gyereket szüljenek.

Nos, kanyarodjunk vissza a régmúltba, akinek nem jutott hozomány, azt a család Apácának adta.
Apácának lenni igazán nem volt könnyű dolog, hisz reggeltől estig imádkozni kellett, és a látogatások száma is elég korlátozott volt.
Kivételek ritkán akadtak, mint Arcangela Tarabotti, aki 1604-ben született Velencében, Elena Cassandra néven, és a korának egyik legkiemelkedőbb írója volt, s akinek a szépségéről ódák zengtek, a kis testi hibája eltörpült mellette, hogy sántának született. Fiatalon kényszerítették, hogy az apácarendbe vonuljon, pontosabban a Velencei Sant’Anna kolostorba, ahol élt haláláig, 1652-ig.
Levelezés útján, a korának híres, kiemelkedő, női és férfi embereivel állt állandó kapcsolatban, amely lehetővé tette számára a világ megismerését anélkül, hogy Ő, valaha is kitette volna a lábát a kolostor falain kivűlre! Levelező partnerei sorából került ki például: Giovan Francesco Loredano író, Mazzarino cardinale, és Vittoria della Rovere, a Medici család nagyherceg-asszonya is.

XXI.század :

Aki most, a 21-ik században választja az Apáca hivatást, az egy különleges utat választ, és azok előtt, mi, mostani földi halandók, csak fejet hajthatunk! Olaszországban 90 000 ezere tehető az apácák száma ebböl csak 7000 aki zárdában él teljesen elzárva a külvilágtól.Sok fajta apácarend létezik ebből az egyik az Árpádházi magyar Szent Erzsébet rend (latinul) Congregatio Sororum Ravarum a Sancta Elisabetha amely a magyar királynőnk nevét viseli s amelynek központja Romában van.A Szent Erzsébet rend apácái a gyermek ,fiatal és felnőtt emberek keresztény szellemü nevelését tűzték ki céluknak.A rend számos országban megtalálható mint Olaszország,Dánia,Németország vagy Norvégia.

Le suore :Ieri e oggi

Nel Seicento a Venezia e altre parte del mondo come potevano mantenersi gli figli? I maschi avevano qualche scelta: la carriera militare, mettersi al servizio del primogenito, arricchirsi per conto proprio. Le femmine non avevano alcuna scelta, non esisteva carriera solo il matrimonio.
Per tutte le figlie di troppo era aperta la via della clausura.
La monacazione era il destino più o meno obbligato di tutte le figlie “di troppo” che non potevano avere una dote per maritarsi.
Ma ci fu chi decide di non sopportare organizzando una ribellione.
Una delle queste suore fu Arcangela Tarabotti battezzata Elena Casandra a Venezia nel Sestiere di Castello (1604-1652) considerata una delle più importanti scrittrici italiane della sua epoca ,entrò da ragazza – e contro la propria volontà – nel monastero di Sant’Anna di Venezia, dove passò il resto della vita. Trasformando il monastero quasi una scuola di lettere,filosofia e scienze.

Partire da XXI secolo :

In Italia ci sono circa 90mila suore, di cui 7mila sono in clausura e l’ordine religioso con più monasteri é quello delle clarisse.
La missione spirituale delle suore di clausura adesso sono diversi sono più aperti hanno il permesso dalla badessa, in casi particolari possono uscire ,hanno internet ma il primo di tutto resta la preghiera.
Una di queste religiose sono delle suore di Santa Elisabetta di Ungheria( in latino Congregatio Sororum Ravarum a Sancta Elisabetha )che si dedicano alla cura dei poveri, dei malati all educazione cristiana dell’infanzia e della gioventù ed alla formazione religiosa degli adulti. La congregazione venne fondata il 27 settembre 1842.La sede generale a Roma ma ci sono anche Dermania,Danimarca,Norvegia ect.

Az íróról:

 

Véleményezd!